SiHuHu Daloló

Micimackó

 

Egy napon, mikor Micimackónak
Semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy tenni kéne
Valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához, hogy meglesse mit csinál,
De Malackánál éppen akkor senkit nem talált.

Így hát elindult hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó,
S arra gondolt, hogy otthon talán
Akad egy kis ennivaló.
Hogy kimelegedjék, ugrándozott, s jó nagyokat lépett,
S a hidegre való tekintettel énekelni kezdett:

Refr.: Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.

Ismert erdei körökben, az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve,
Szereti a mézet.
És ez nem csak afféle szerény vélemény,
Hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény.

Ezért mikor hideg van, és sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló.
Így aztán, ha télidőben Micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet, alaposan, fenékig.

Refr.

Micimackó a barátom és gyakran elbeszélgetünk
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk.
Tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha hideg van és hull a hó mindig ezt dúdolgatom:

Refr.
 

Vissza a listához