SiHuHu Daloló

Ha én rózsa volnék

 

Ha én rózsa volnék...
(Szörényi Levente - Bródy János)

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárki beengednék.
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
S akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
S akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék.
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha engem egyszer lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék.
Mindenféle szélnek haragosa volnék.
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
 

Vissza a listához