SiHuHu Daloló

Puszta, néma táj

 

Puszta, néma táj rajta út se visz,
Ott a hómezőn halt meg egy kocsis.
Nem volt véle más csak egy jó barát,
Néki mondta el végső óhaját.

Megbocsáss, ha tán megbántottalak,
És temess el itt majd a hó alatt.
Menj apámhoz el, add át mindenem,
És anyámat is üdvözöltetem.

Végső búcsúszóm asszonyomnak vidd,
És a gyűrűmet adjad át neki.
Mondd felejtse el majd a bánatát,
És a gyűrűmet adja másnak át.

Rólam mondd csak el,
Elrabolt a tél,
De a szerelem
A sírig elkísér
 

Vissza a listához